IGEI ÜZENET

Miért böjtöljünk?
2021-02-17

Miért böjtölünk - mondják -, ha te nem látod meg, miért gyötörjük magunkat, ha nem akarsz tudni róla? Ézsaiás 58:3

Minden évben, mikor véget ér a farsangi időszak és belelépünk a húsvétvárás időszakába, felmerül a böjtölés kérdése. Azokban a vallásokban, keresztyén felekezetekben, ahol ennek nagy hagyománya, kultúrája van, ez nem okoz akkora fejtörést. Nálunk, reformátusoknál, azonban újra és újra előjön az igében is megfogalmazott kérdés: Miért böjtöljünk? Lehet hozni egészségügyi indokokat a test regulázásának fontosságáról. De ez ugye nem igazán spirituális válasz. Másik végletként lehet előjönni a teljesen spirituális válasszal, hogy mi a lelkünkben böjtölünk, amit ugye sokkal könnyebben teszünk félre, mert nem igazán kézzel fogható. Szoktuk emlegetni, hogy mi reformátusok böjtben nem az étkektől, hanem a vétkektől tartózkodunk. Ez jól hangzik, de odatenném mellé: Miért, máskor nem?! Jó magam is több különböző formában böjtöltem már. Volt már fizikai és volt spirituális célkitűzésem is, aktívabb és passzívabb útját is végig jártam a húsvétig tartó időszaknak.

Sokszor van úgy, hogy kitalálunk, megfogadunk dolgokat, és nem tudjuk végrehajtani, mert gyarló emberek vagyunk. A jó böjt nem a gyomorkorgás hallgatása, hanem Isten Lelkének és indításának meghallása, az annak való engedés.
Azt hiszem, mindaddig, amíg valami külső elvárásnak akarunk megfelelni, amíg divatot akarunk követni a böjttel, amíg az Istent akarjuk valamilyen módon lekenyerezni vele, addig nem is karcolgatjuk az igazi böjt lényegét. A böjt valahol ott kezdődik, hogy személy szerint bennem támad igény arra, hogy elmélyüljek az Isten jelenlétében, hogy tegyek valamit, hogy megismerjem saját magam határait úgy is mint fizikai és úgy is mint spirituális lény. A böjt nem a korszellemnek, a divatnak, nem a szokásoknak vagy a hagyományoknak szól. Nem is az Istennek böjtölünk. Önmagunknak böjtölünk, nekünk van szükségünk rá, mi változunk általa.
A böjt ott kezdődik, hogy egyszerre üresítem meg magam, de egyben töltekezem is. Nekünk van szükségünk bűneink meglátására, megvallására, lerakására, hogy megtisztuljunk és megkönnyebbüljünk. Nekünk van szükségünk arra, hogy közelebb kerüljünk a kereszt titkához, a megváltás misztériumához, a feltámadás öröméhez. Nekünk van szükségünk elcsendesedére, hogy megszólalhasson a lelkiismeretünkön, az Igén keresztül az Isten. A böjt egy kapunyitás, egy kapcsolatfelvétel lehetősége, hogy távozzon minden, ami megmérgez, és bejöjjön, ami felemel és felkészít hitünk legszentebb ünnepnapjaira.

Pálfi Zsuzsanna
református lelkész