Csend van…

Szombat délután van, nagyfiam versenyéről érkeztem vissza a parókiára a dolgaimért.

Csend van, rend van. Asztalok visszarendezve, székek felpakolva az asztalokra, a gyülekezeti teremben minden feltakarítva, elpakolva. Pénteken a 12. évi Bárka tábor 2. turnusa is bezárta a kapuit. Nincs már zsivaj és kacagó, kergetőző gyerekek, mindössze a szív – gyümölcsöket növesztett Hála – fa, valamint a fali táblán helyet kapó aranymondások és kreatív munkák árulkodnak arról, hogy valami történt itt az elmúlt napokban. (És mi, hitoktatók őszintén bízunk benne, hogy valóban, nagyon is történt valami a szívekben!)

Persze, elég csak behunynunk a szemünket, s az elmúlt 2 hétből máris felvillannak az arcok, a huncut mosolyok, az összekacsintások, az énekek és a táncok, a sok – sok élmény, a medencés fürdőzés, az állatkerti kirándulás, a Püspökvár kilátójának megmászása, a csapat – sportverseny, valamennyi emlékkép egymást váltva cikázik a szemünk előtt.

„A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót.” Lukács 6,45

Az Úr ezt az Igét helyezte a szívünkre a tábor hetére, ez lett a vezérfonalunk, iránytűnk, erre törekedtünk, ezen az úton jártunk, s közben alapos vizsgálat alá helyeztük magunkat TETŐTŐL TALPIG, ahogy a tábor neve is hirdette.

Azért imádkoztunk, hogy az Úr Jézus adjon szívünkbe igazi kincseket, értékes és csodás dolgokat, hogy tisztítsa meg a szívünket, hogy a szavaink és tetteink Őt tükrözzék, hogy a Szentlélek jósága és tisztasága költözzön valamennyiünk szívébe, és az ő munkálkodásának köszönhetően jó dolgokat szóljunk és cselekedjünk Isten dicsőségére. Különböző bibliai történeteken keresztül azt tanultuk, hogy nagyon fontos, hogy életünk ne csak szép szavakból álljon, hanem mindehhez a társunk iránti elfogadás, segítő odafordulás és jóindulatból fakadó jócselekedet is kapcsolódjon.

Hangosan szólt és szállt a dal Pintér Bélától, hogy ne felejtsük el, hogy ÚJ SZÍVET csakis Jézustól kérhetünk és kaphatunk.

A tábor ideje alatt abban próbáltunk erősödni kicsik és nagyok, hogy Isten ajándékait bölcsen használva JÓ irányba álljunk, s szemünket Jézusra emelve ne csak nézzünk, lássunk is! Sőt, ne csak meglássuk a dolgokat, hanem értő hallást is adjon az Úr a fülünkbe és a szívünkbe segítve azt, hogy a JÓT tudjuk felszínre hozni magunkból, hiszen az Úristen jónak teremtett bennünket, s ezzel a jósággal próbáljunk meg mások felé odafordulni, ez járja át minden mozdulatunkat, ennek illata lengjen körbe bennünket. „Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére.” 2Kor 2,15

Ennek reménységével vettünk búcsút az idei táboroktól és a gyerekektől, akiknek a sok ajándéka között lapult 1 elültetendő virágmag is. Kívántuk, ami reméljük, már a táborban elkezdődött, hogy a gyerkőcök olyanok legyenek, mint a mag, és növekedjenek minden nap! Ne csak széltében és hosszában, hanem bizony lélekben, Jézus Krisztusban és szívükben is Isten Igéjével.

Áldásokban és örömökben gazdag szép nyarat kívánunk és szeretettel várjuk a gyermekeket jövőre is!

Szeretettel a gyülekezet hitoktatói nevében: Ballagi Kata

A táborok fotóalbuma EZEN A LINKEN érhető el.