A gyülekezet története

Gyülekezetünk rövid története

Győr keresztyén vallási életében meghatározó, hogy István királyunk püspöki székhellyé tette. Győr városának reformációja az 1542-52 közötti évtizedben jutott diadalra.

Az első protestánsok a vár katonaságából kerültek ki. A város lakosságának ekkor 40%-a volt magyar, így külön kell választani a reformáció magyar és német voltát.

A székesegyház megmaradt katolikusnak, viszont a belvárosi plébánia templomot 1570 körül igénybe vette a protestánsság. A magas szintű protestáns iskolának többek között Szenci Molnár Albert is diákja volt.

A török idők valamint az ellenreformáció megindulása nem tett jót a protestáns lakosságnak. Győr egyre inkább az ellenreformáció egyik bástyája lett. 1613-ban már csak Duna másik partján lévő Pataházán építhettek maguknak templomot őseink, de 1633-ban ezt is elvették tőlük. Az 1645-ös Linzi Béke után lehetővé vált újra a protestánsok vallásgyakorlása. 1647-ben szétvált az evangélikus és a református gyülekezet.

A gyászévtizedet (1671-81) a gyülekezet különösen is megsínylette, Komáromi István lelkészt gályarabságra ítélte a pozsonyi törvényszék. XVII. század végétől került a gyülekezeti élet központja Újvárosba. A XVIII. század is a létért való küzdelemmel telt, melynek II. József türelmi Rendelete vetet véget. Győrben a szabad vallásgyakorlás kihirdetése 1783. április 22-én történt. 1784-ben vásárolta meg a gyülekezet a „Vörös Ökör” fogadót, majd kimérték a templom helyét, amely telekre még abban az évben felépítették a templomot, melyet 1906-ig, a mostani templom megépítéséig használt a gyülekezet.

1863-ra épült fel a fogadó helyén a mai parókia. 1901-ben született határozat a ma használatos templom felépítéséről, mely Csányi Károly tevei alapján készült, aki mintának az azóta már lebontott brassói református templomot tekintette. 1989-90-ben a város szabadhegyi részén az addigi prédikálóállomás majd gyülekezeti ház telkén templom épült, melynek tornya 1999-re készült el. A rendszerváltás után a kárpótlás keretében az elvett valamikori templom (ismert nevén Kálvin Kultúrház) fejében csereingatlant kapott a gyülekezett, ahol 1999-ben megalapította a Bethlen Kata Református Leánykollégiumot, mely a város felsőoktatási intézményeiben tanuló lányok nyújt keresztyén szellemiségű elhelyezést.