„… éjféltájban azt gyanították a hajósok, hogy valamilyen szárazföldhöz közelednek. Lebocsátották a mérőónt…” Ap.Csel 27:27-28

Érdekes, hogy pont a legnagyobb sötétségben lett annyira erős a hajósok gyanúja a földet illetően, hogy leeresszék a mérőónt, ami aztán megerősíti sejtésüket. Honnan tudhatták, miközben nem láttak semmit? Működött a tengerész ösztön? Nem voltak biztosak abban, hogy Európa vagy Afrika az, ami felé közelednek; de valami azt súgta: "Nemsokára zátonyra futunk." Egész úton ott volt a föld előttük, de nem is gondoltak rá addig, amíg kellemetlenül közel nem kerültek hozzá.

Abban a pillanatban, amikor egy apró élethajó elindul a földi lét óceánján, a túlpart már előtte...