„Szolgáljatok az Úrnak örömmel…”
(Zsoltárok 100,2)

   Öröm alkalomról számolhatok be a gyülekezeti csoportokat illetően. December közepén mi, a gyülekezet hitoktatói megvendégeltük a Molnár Mária Nőszövetség hölgyeit, köszönetet mondva ezzel a mindenkori szolgálatukért, amellyel támogatják egyrészt a mi munkánkat, de nem csak a gyermekalkalmakat, hanem a gyülekezet közös együttléteit is.

   Ezek a drága asszonyok fáradhatatlanul, időt, energiát és pénzt nem sajnálva szerényen, mosolyogva és örvendező szívvel szolgálnak követendő példát mutatva ezzel a gyülekezet fiatalabbjainak is. Természetes számunkra, hogy családi istentisztelet után a gyülekezeti teremben terített asztal, meleg tea, kávé és süti vár bennünket, ugyanígy természetes az is, hogy tiszta kehely fogadja minden úrvacsorázásnál a gyülekezetet, pedig ez annyira nem is természetes, hanem szorgos és dolgos kezek munkájának és alázatos szolgálatának köszönhető, a Nőszövetség tagjainak, akik Jézussal és hittel a szívükben szeretettel gondoskodnak mindezekről. Ők azok, akik különös érzékenységgel fordulnak minden olyan ügy felé, melyeket támogatni kell, legyen szó gyűjtésről vagy adakozásról, imádságban hordozásról, imacédulákról, bármiről, ami Isten ügyét szolgálja.

Hálásak lehetünk valamennyi szolgálattevőért, mindenkiért, aki a szolgálat ajándékát kapta Istentől, lelkészeinkért, presbitereinkért, hitoktatóinkért és nagyon – nagyon a Nőszövetségért és tagjaikért, akik olyan elhívást kaptak Isten Szentlelke által, ami nem magukról, hanem a közösségről, a közösségért, gyülekezetért való tenniakarásról szól. Azonban nem csak a közösségért való munkálkodásban tűnnek ki, hanem abban is, ahogyan Isten Igéje felé fordulnak, ami minden együttlétük magvát képezi, az imádságaik által, ahogy az imakéréseket is hétről hétre együtt viszik imádságban az Úr színe elé. Adja Isten, hogy személyes példamutatásuk irányadó és követendő minta legyen az utánuk következő nemzedékeknek is!

A mi feladatunk pedig nyitott szemmel és szívvel járni, meglátni, megtapasztalni, megérezni és átérezni, magunkévá tenni ezt az inspiráló, Krisztusban járó, szeretettel teli és örvendező szolgálatot, s majd ha kell, átvenni a stafétabotot, hogy aztán hasonló példát mutatva örökíthessük ezt tovább.

   Köszönjük a Nőszövetség tagjainak, hogy elfogadták a meghívásunk és egy örömteli, lélekemelő, Isten felé forduló időt tudtunk együtt tölteni. Őszintén reméljük, hogy megtapasztalva a közös alkalom gazdagító erejét, tovább tudunk közeledni egymás felé a szolgálatban segítve ezzel is egymást és a gyülekezet életét. Adja Isten, hogy így legyen!

Szeretettel a gyülekezet hitoktatói nevében: Ballagi Kata

A gondolataimat Pál apostol Rómaiaknak írott leveléből vett Igével zárom:
„Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai. Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban, a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel.” (Róma 12,4-8)